TAIJIQUAN

A Tai Chi Chuan egy hagyományos kínai harcművészet, amelyet Kung Fu-ként vagy Wushu-ként osztályozhatunk. Nagyon sok elmélet foglalkozik a kialakulásával, és sok történet kering Taoista papokról és ősi bölcsekről, akik a kínai árnyék-bokszot kitalálhatták. Kínai harcművészet kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az alapító a 17. századi Chen Wangting volt, aki Henan tartományban élt a Ming Dinasztia végén. Bár a Tai Chi Chuan eredetileg harcművészet, manapság sok ember inkább az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt gyakorolja. Sifu Derek Tai Chi mestere szívesen mutatja be az egyik tanítványát, aki a Tai Chi gyakorlása előtt nagyon rossz fizikai és szellemi állapotban volt, és mostanra már, bár túl van a nyolcvanon, ahogy Sifu fogalmazott „élénk mint egy szöcske.”

Az ITSWA szervezet által nyújtott Tai Chi Chuan képzés keretein belül megismerkedhetünk az egyszerűsített Tai Chi-val és az egyéni Tai Chi kardgyakorlatokkal. Ezek után megtanulhatjuk az ősi Yang stílus 88 lépéses formagyakorlatát és további kardgyakorlatokat, valamint a Tai Chi más-félkezes kard- és, dárdagyakorlatait, a páros technikákat és a lökő-kéz technikát. Tai Chi Chuan-t bárki tanulhat, nemtől és kortól függetlenül. A Tai Chi a kínai nép ősi hagyatéka, amely hozzásegíthet bennünket a teljes egészséghez és jólléthez.

Egyszerűsített Tai Chi Chuan
A kezdők számára kialakított gyakorlatsor, amely a Yang stílusra alapszik, és kiválogatva a legfontosabb mozdulatokat, egy 24 lépéses formagyakorlattá ötvözi őket. Egyszerű és könnyen megtanulható.

88 lépéses Tai Chi Chuan
Ismét a Yang stílust véve alapul, a gyakorlatsor megőrzi a hagyományos sorrendet, míg kihangsúlyozza Yang stílus karakterét.

48 lépéses Tai Chi Chuan
Szintén haladóknak ajánlott gyakorlatsor, amely ismét a Yang stílust veszi alapul, azonban más stílusoktól is kölcsönös. Az eredmény egy könnyed, kecses és kiegyensúlyozott forma, amely szakít a hagyományos sorrenddel.

„Mélyíti a légzést, lazítja a derekat, tisztítja a hasüreget, helyresegíti a mellkast, hosszítja a hátat, süllyeszti a könyököt, leengedi a vállat, s megnyújt minden izületet; mozgó s hangtalan, súlytalan s nehéz, belégzés s kilégzés, megnyílik és bezárul, kemény és lágy, gyors s egyben lassú…”
(Gong Zao Wu: Előadások a Tai Chi Chuanról 1935)

Sok más harcművészettel ellentétben a Tai Chi Chuan nem alkalmazza a test teljes, összpontosított erejét, hanem a test teljes mechanikáját, minden egyes izületét bevonva tereli a saját és a támadó erejét. A Tai Chi a test teljes mozgástartományával tereli a különböző erőket a test különböző területeire, s így az erőket elnyeli, eltereli, majd akár lágyan, akár robbanásszerűen kiadja. A legszebb és talán legjobb hasonlat, ha a testet ily módon egy íjhoz, pontosabban több íj együttes működéséhez hasonlítjuk.

A Tai Chi Chuan gyakorlása, mint harcművészet, a következőket tűzi ki célul:

1. Kapcsolatba kerülni az ellenféllel

2. A bejövő erőt beengedi

3. Alkalmazkodni az ellenfélhez, hozzásimulni az ő mozgásához

4. Követni a bejövő erő mozgását

5. Köríves mozgással vezetni a bejövő erőt a test mozgásának segítségével

6. Köríves mozdulatokkal elvezetni a bejövő erőt, hogy semlegesítsük, elnyeljük azt

7. A köríves mozgást felhasználva lendületet gyűjteni a visszatámadáshoz

A Tai Chi Chuan mélyebb szinten figyelembe veszi a test energiaáramlatait, felhasználja őket illetve harmóniát teremt bennük. A Tai Chi egy mély filozófiával rendelkező belső lelki út, melynek végső célja, mint minden belső harcművészetnél, a teljes harmónia elérése, a kozmikus ritmus megélése. Ehhez rengeteg filozófiai gondolat kapcsolódik, könyvtárakat írtak már a különböző ősi és modern gondolkodók, hogy mi is az Univerzum Útjának, a Tao járásának a titka.

A Tao a létezés természetes jelensége.

A Tao örök és végtelen.

A Tao minden dolgok természete.

A Tao minden történés és változás alapja.

A Tao ebben az anyagi világban elpusztíthatatlan.

A Tao minden dolgok összeköt és egyben tart.

A Tao mindenhol ott van, de nem lehet tettenérni

MESTEREK

Si-fu Budai István

Budai István 1970-ben született. Gyermekkorát a Szolnok megyei nagyközségben, Fegyverneken töltötte. Habár ez akkor még nem fogalmazódott meg benne, már ezekben az időkben is vonzódott a harcművészetekhez.
Az általános iskolai tornász csapat aktív tagjaként, kimagasló eredményeket ért el talaj-, gyűrű-, és korlátgyakorlatokban. Első helyezést kapott, több ízben, megyei és országos versenyeken is. 1983-ban a torna mellett ismerkedni kezdett, a gyermekkori verekedések hatására, a lakóhelyén működő kempo iskolával.
Az iskolavezető edzője ekkor Ridui László volt, aki a harcművészet alapjait határozottan, keményen oktatta. Néhány hónap után István már biztosan tudta, hogy a harcművészetekkel is foglalkozni szeretne. Ez, az évek előre haladtával be is bizonyosodott.
A kempo iskola megszűnését követően, 1985-től beiratkozott a törökszentmiklósi boksz iskolába, az akkori vezetőedző, Zakar Mihály kezei alá.

Partnereink