A Yong Chun Quan rejtélyes eredetét a Fijian tartománybeli Déli Shaolin Templommal való kapcsolatának köszönheti, melyet a Mandzsúriai Kormány az 1700-as években teljesen lerombolt, mert otthont adott a Hong Men nevű forradalmi szervezetnek, melynek célja a Ching Dinasztia (1644-1911) megdöntése volt. A legendás Wu Mui-t (5 szilvavirág) összefüggésbe hozták a forradalmi mozgalommal. Wu Mui úgy is ismeretes, mint a Bai He Quan (fehér daru boksz) vagy He Quan (daru boksz) mestere. A tajvani Bai He Quan iskola azt állította, hogy Wu Mui a Bai He Quan stílus alapítója, és egyben ő a legendás Lu Si Niang (a Lu család negyedik asszonya) is, aki állítólag megölte a mandzsúriai császárt, Yong Zheng-et.

A He Quan stílus a Fujian tartománybeli Yong Chun megyéből származik, amely némi zavart kelthet a Yong Chun Quan stílust illetően. A Yong Chun megye nevében szereplő Yong (Wing5) szó különbözik a Yong Chun Quan stílus nevében szereplő Yong (Wing6) szótól. A Putonghua-ban (a közös dialektus) a kínai karakterek különböznek, de a fonetikus átírásban nincs különbség. A kantoni dialektusban (Guangzhou-ban és környékén használatos közös dialektus) a hangzás szintén azonos, de a nyelv állása különbözik, amely a „Wing5”-ben és „Wing6”-ban megmutatkozik. A Wing5 azt jelenti, hogy örökké, mindig. A Wing6 pedig azt jelenti, hogy dallam, hang, szavalni; mely versformák kifejezésére vagy magyarázatára szolgál. A Wing5 általában férfinevekben, míg a Wing6 általában női nevekben szokott előfordulni.

A He Quan stílusról úgy tartják, hogy Fang Qi Niang (a Fang család hetedik asszonya) fejlesztette ki a Shaolin Harcművészetekből, melyet az apja tanított neki a Kang Xi (1662-1723) periódus ideje alatt. Miután kifejlesztett a He Quan stílust, hozzáment tanítványához, Zeng Si-hez és letelepedett Yong Chun megyében. A Yong Chun Quan emlékeztetett a He Quan néhány technikájára és alap teóriájára. Így lehetséges, hogy a Yong Chun Quan a He Quan-ból fejlődött ki. Az egyik történet szerint a Yong Chun Quan-t a daru és a kígyó harcának megfigyelése alapján fejlesztették ki, mivel a Yong Chun Quan kéztechnikái valóban egy kígyó mozgására emlékeztetnek. Akárki is fejlesztette ki a stílust, annak nagyon jól kellett ismernie a daru harci technikáit vagy egyszerűen csak a He Quan stílust.

Az egyik történet azt mondja, hogy Yan Yong (Wing6) Chun úgy is ismertes, mint Yan San Niang (a Yan család harmadik asszonya), aki a harcművészetet az apjától Yan Er-től tanulta. Yan Er pedig Miao Shun-tól tanult, Miao Shun pedig Wu Mui-tól. Akárhogy is ők a Fijian tartományból származtak, ha nem egyenesen Yong Chon megyéből. Ezért lehetséges, hogy ez a Yong Chon megyéből származó stílus és Yong Chun Quan-nak hívják. Van még egy történet, amely a Déli Shaolin Templomban lévő Yong (Wing5) Chun Csarnokról szól, ahol ezt a fajta harcművészetet kifejlesztették, és ami közvetlenül kapcsolódik Zhi Shan buddhista paphoz. Egy megint másik történet szerint Yan Yong Chun férje nevezte el ezt a harcművészeti stílust a feleségéről.

A Fijian tartományra jellemző instabil periódusnak vagy egyszerűen csak a mandzsúriai kormány üldözésének köszönhetően a Yong Chun Quan stílus átterjedt Shao Xing-be, a Guangdong tartomány északnyugati régiójába. Talán ez az oka, hogy a Yong Chun Quan-t összefüggésbe hozzák a Vörös Hajó Opera Társulattal illetve annak a régiónak a népszerű fegyverével, nevezetesen a dupla pillangó késsel és a 7.2 láb extra hosszú patkányfarok bottal (a 7.2 tradicionális kínai láb vagy Chi körülbelül 2.4 méternek vagy 7.8 lábnak felel meg).

A Yong Chun Quan ezután átterjedt Guangzhou-ba és Fatshan-ba. Két fő oka is volt annak, hogy a Yong Chun Quan stílus virágzott Fatshan-ban. Az egyik oka az, hogy miután a Hong Men-ek megdöntötték a Ching dinasztiát, számos földalatti mozgalomba tömörültek és tevékenységük Fatshan-ban koncentrálódott, mivel ez a jelentős város közel van Guangzhou-hoz. Azért sem folytathatták a tevékenységüket Guangzhou-ban, mivel az egy igen fontos katonai bázisa volt a Nacionalista Kormánynak. Így a Nacionalista Hadsereg beleavatkozott volna az ő üzleti és területi vitáikba. A másik ok az volt, hogy a tehetős emberek egy csoportja nagy érdeklődést mutatott a Yong Chun Quan stílus iránt, így ez lett a gazdagok kedvenc időtöltése Fatshan-ban. A Yong Chun Quan meghatározó figurái Fatshanban tehetős családokból kerültek ki. Talán emiatt is ágyazódtak be a Yong Chun Quan stílusba a kifinomult és praktikus harci technikák.

Kína 1949-es felszabadulása után a földalatti mozgalmak eltűntek. A gazdagok elmenekültek, mások a jobb munkalehetőségek reményében odébb álltak. Ez többé-kevésbé a nagy Yong Chun Quan korszak végét jelentette Fatshanban. Valószínűleg a Yong Chun Quan legismertebb, Fatshanon kívüli gyakorlói vissza tudják vezetni a gyökereiket Fatshanban.

Yip Man Fatshan-ból Hong Kongba ment és a korai tanítványai még mindig Fatshan-ban oktatnak. ő volt az első, aki az 1950-es években nyíltan Yong Chun Quan-t tanított Hong Kongban. Számos jól ismert tanítványa volt mind Hong Kongban, mind nemzetközileg. Két tanítványa, Guo Fu és Lun Jia még mindig aktívan tanítanak Fatshanban.

Ott van még Zhao Yun (Jiu Wan) is, akit Chen Ru Mian, Yip Man oktatójának a fia, tanított. Ilyen formában ez a hong kongi Yip Man tanítványok generációjába emeli őt. A bátyja Zhao Jiu, aki szintén Chen Ru Mian-tól tanul, legnagyobb tanítványai nagyon is aktívak még Fatshanban.

Cen Neng (Sum Nung) Gunagzhou-ból Fatshanba ment és ott tanított az 1950-es években. A tanítványai Hong Kongban a Guangzhou Yong Chun Quan-t oktatják, hogy megkülönböztessék azt Yip man tanításaitól. Az egyik tanítványa Kanadában a Ruan Qi Shan (Yuen Kay shan) Yong Chun Quan stílust tanítja. Ruan Qi Shan, aki 1956-ban halt meg, Shum Ngan második Yong Chun Quan oktatója volt Fatshanban,. Az első oktatója Zhang Bao volt, akinek a fia Zhang Qi Fatshanban Yong Chun Quan-t tanít.

A Hong Kongban kevésbé ismert egyik Yong Chun Quan stílus, a Chu Chung-féle Pao Hua Lian Yong Chun Quan.

Chu Chung a Yong Chun stílust Liu Da Sheng-től (Pao Hua Lian) tanulta Fatshanban. 60 évvel ezelőtt ment Hong Kongba, ahol nem túl nyíltan oktatott, majd 104 éves korában elhunyt. A leszármazott tanítványa Leo Man jelenleg a hong kongi Chin Woo Atlétikai Szövetségben tanít illetve egyéb helyeken Hong Kongban. Liu Da Sheng-nek még mindig van két élő tanítványa Fatshan-ban, Guo Jia és a bátyja Guo Jiang. A Feng Zhen (Fung Chun)-féle Pain Shen (oldalsó test) Yong Chun Quan Hong Kongban úgy is ismeretes, mint a Gu Lao Yong Chun Quan. Feng Zhen-t túlságosan lefoglalják üzleti ügyei ezért nem túl széles körben oktat, de a fia Feng Yan Liang Gu Lao-ban tanít és nagyon érdeklődik a Yong Chun Quan tapadós kéz versenyek terjesztése iránt. Gu Lao nagyon közel van Fatshan-hoz, körülbelül egy órányi autóútnyira.

A Yong Chun Quan Mozgáskutató Központ megnyerte a Fatshan-i Yong Chun közösség támogatását éppúgy, mint Kína egyéb területeinek és a tengerentúli más térségeknek a támogatását is. A bizottság összetétele a következő:

- Luo Run Zuo, igazgatója és alelnöke a Fatshan Chin Woo Atlétikai Szövetségnek, aki a Fatshani harcművészeti közösség aktív tagja hosszú ideje. ő nem gyakorolja a Yong Chun Quan-t, ami lehetővé teszi számára, hogy pártatlan maradjon a Központ igazgatói feladatainak ellátása során
- Peng Shu Song, igazgató helyettes, Peng nan fia, aki a Yong Chun-t Zhao Wan-tól tanulta, más harcművészeti stílusuk mellett, melyeket még elsajátított
- Qiu Long Hin, igazgató helyettes, Peng Nan tanítványa
- Tang Huo Xian, igazgató helyettes és pénztáros, Yan Wen tanítványa, akit Li Ye Chi oktatott, aki pedig Chen Hua Shun tanítványa
- Wen Jin Hua, igazgató helyettes, Lun Jia tanítványa
- Huo Jing An, igazgató helyettes, Zhang Qi tanítványa, aki annak a Zhang Bao-nak a fia, akit Cen Neng tanított
- Lin Xue Mei, igazgató helyettes, Yao Qi tanítványa, aki annak a Yao Cai-nak a fia, akit Wu Zhong Su valamint Ruan Qi Shan bátyja, Ruan Yi Yun oktatott
- Liu Ci Guang, igazgató helyettes, Lin Rui Bo tantványa, akit pedig Yao Cai oktat
- Gua Zhan, titkár, Gua Fu fia, aki pedig Yip Man tanítványa
- Han Gung Jiu, összekötő tisztségviselő, Peng Nan tanítványa

A Yong Chun Quan Mozgáskutató Központ tanácsadói a következők:

- Lao Hua, Li Ye Chi tanítványa
- Guo Fu, Yip Man tanítványa
- Lun Jia, Yip Man tanítványa
- Cen Neng, Zhang Bao és Ruan Qi Shan tanítványa
- Guo Jia, Liu Da Sheng tanítványa
- Guo Jiang, Liu Da Sheng tanítványa

A Központban a Fatshan-i Yong Chun Quan minden ága képviselteti magát, melyek többé-kevésbé kapcsolódnak Kína és a tengerentúl egyéb csoportjaihoz. A Központ pártatlan, politika semleges és non profit jellege lehetővé teszi, hogy a Fatshan-i Yong Chun közösség eltekintsen a különbségektől és az egyedülálló, mindenki számára elérhető Yong Chun Tapadó Kéz sport fejlődésére koncentráljon.

A történetet Si-fu Derek Frearson szolgáltatta egyesületünknek.

Történet és fejlődés

A Wing Chun legendája a Ching dinasztia korában kezdődött a Siu Lam Jee-vel (Shaolin vagy Kis Erdő Templom). A Shaolin templom nem csak vallásos szentély volt, de egyben menedékhely a Ching dinasztia ellenes lázadóknak a katonai üldöztetés elől. Csak idő kérdése volt, hogy a Manchurok olyan döntést hozzanak, hogy megsemmisítsék a lázadókat. A Shaolin templom árulójának, Ma Ning-Yeenek segítségével a Ching csapatok barikádot emeltek a templom köré, majd felgyújtották. A tűzvészből az öt rangidős (a ng jo) kimenekült és búvóhelyet keresett. Az öt rangidős Jee Shim Sim Si (Jee Shim, Chan buddhista tanító), Fung Dao-Duk, Miu Hin, Bak Mei Dao Yan (fehér szemöldök stílus, taoista) és Ng Mui Si Tai (5 szilva, apáca) a Bak Hok Jee-be (Baihesi vagy Fehér Daru Templom) menekült, a Dailang hegy lankái közé. Ott, a Siuchan és Yunnan tartomány határában, a legenda szerint Ng Mui szemtanúja volt, amint egy daru és egy kígyó viaskodnak. A küzdő felek hatására, az állatok mozgását ötvözte az általa gyakorolt Siu Lam boksszal és egy új, de akkor még névtelen, harcművészeti stílust alkotott. Mivel abban az időben csak a Ming trónhoz hűségesek tanulhattak harcművészetet, ezért ezt titokban tanították, néhány alapos körültekintéssel kiválasztott tanítványnak. Ng Mui végül talált egy női követőt, Yim Wing Chun-t, akinek megtanította ezt a névtelen stílust. Yim híres volt szépségéről és ravaszságáról, ezért egy helyi haramia kinézte magának és házasságba akarta kényszeríteni. Wing Chun kihívta és a Ng Mui által tanult stílus segítségével legyőzte a hívatlan kérőt, elüldözve őt a környékről és megalapozva saját hírnevét.

Yim Wing Chun később hozzáment jegyeséhez, egy Leung Bok-Chao nevű sókereskedőhöz. Yim a Ng Mui-féle stílust továbbadta férjének, aki felesége tiszteletére Wing Chun kuen (Wing Chun boksza) névre keresztelte a stílust. Leung Bok-Chao-tól a stílus továbbszállt a Hung Suen (vörös hajó Opera) társaság tagjára, Leung Lan Kwai-ra (akiről olyan legendák is fennmaradtak, hogy jómódú tudós illetve kínai gyógyító volt). Leung Lan Kwai továbbadta Wong Wah-Bo-nak és Leung Yee Tai-nak, akik szintén a Vörös Hajó Opera tagjai voltak. A legenda úgy tartja, hogy Leung Yee Tai, a kínai Opera csapat evezőse volt, akinek az volt a feladata, hogy a hajót a sekély vízből vagy szikláktól elkormányozza egy hosszú rúd segítségével. A hajón Leung összebarátkozott egy szakáccsal, aki valójában Jee Shim, a shaolin templom korábbi apátja volt álruhában. Jee Shim elhatározta, hogy megtanítja Leungot a híres 6 és fél részes botformára és annak alkalmazására. Leung hamarosan mesterfokon elsajátította a technikákat, majd később összetalálkozott egy másik harcművésszel, Wong Wah-Bo-val, aki a Wing Chun kuen mestere volt. Nagyon szoros barátságba kerültek egymással és megvitatták a harcművészetek elveit. Közösen úgy határoztak, hogy megosztják a tudásukat másokkal is. Sok finomítás után a 6 és fél részes botformát beépítették a Wing Chun alaptantervébe. Mindketten tanították a híres Fatshani Dr. Leung Jan-t, aki hőstetteivel hírnevet szerzett a Wing Chun-nak, melyek közül jó néhányat különböző történetekben, illetve a mozivásznon is viszont láthattunk.

Dr. Leung Jan helybéli gyógyító volt, akit Jan Sin-Sang-ként (Mr. Jan) is emlegettek a hivatása és kellemes modora miatt, illetve aki ugyancsak ismert volt Wing Chun Wong (a Wing Chun királya) néven is, harci vitézsége és a kihívásos mérkőzésekben szerzett rettegett hírneve miatt. Leung Jan a Fatshani Fai Jee utcai Jan Sang Tong (Mr. Jan udvara) nevű helyiségben tanított, és jó néhány tanítvánnyal büszkélkedhetett, köztük saját fiaival, Leung Chun-nal és Leung Bik-kel valamint utódjával, Chan Wah Shun-nal.Chan Wah Shun - akit gyakran szólították Jiao-Chin Wah-nak (Pénzváltó Wah) valuta váltói foglalkozásának köszönhetően – a Wing Chun kiváló követőjének bizonyult. Chan hatalmas, erőteljes ember lévén, tovább erősítette tanítója hírnevét a kihívásos viadalokban, győzelmeivel pedig a Wing Chun jó hírét öregbítette. Chan Wah Shun utódai között (összességében 16) volt fia, Chan Yiu Min, valamint többek között olyan tanítványok, mint Ng Siu Lo, Ng Jung So, Lui Yiu Chai, Lai Hip Chi és Yip Man. Yip Man volt az, aki Chan Wah Shun végső utódjaként, örökre megváltoztatta a Wing Chun történelmét. Yip Man az 1890-es évek közepén született egy jómódú fatshani családba, és kb. 13 évesen (bár egyes leírások korábbra tippelnek) megkörnyékezte a Yip család birtokán tanító Chan Wah Shun-t instrukciókat remélve. Chan először úgy gondolta, hogy Yip amolyan tudós fajta és túl lágy a harcművészetekhez. Remélve, hogy elveszi a fiatalember kedvét, Chan tekintélyes honoráriumot kért. Yip vágya olyan erősnek bizonyult, hogy azonnal visszatért az összes spórolt pénzével, leckék reményében. Yip Man elszántsága meggyőzte Chan-t , aki elfogadta őt utolsó tanítványaként. Kis idő elteltével, az idős pénzváltó elhunyt, így Yip Man, Chan legidősebb és legtehetségesebb tanítványának Ng Jung So-nak a keze alá került.

Az egyik feljegyzés szerint, Yip Man akkor tanult ismét Wing Chun-t , amikor a Hong Kong-i Szt. István főiskola hallgatója lett, az 1910-es évek alatt. Az egyik osztálytársa bemutatta egy idős embernek, akiről azt állították, hogy jártas a harcművészetekben. Yip közismerten pimasz és izgága ember lévén, kihívta az idős embert. Néhány feljegyzés szerint, Yip nekirontott az öregnek, elhibázta, és a mólóról, ahol a mérkőzést tartották, a vízbe esett. Yip Man később rájött, hogy az idős ember valójában az ő sibakja (Kung Fu nagybátyja) Leung Jan volt, Leung Bik fia. Kellőképpen lenyűgözve, Yip a következő néhány évben, mielőtt Fatshan-ba visszatért volna, Leung Bikhez szegődött a Wing Chun tudását csiszolni. Azokban az időkben egyáltalán nem volt ritka, hogy a Wing Chun gyakorlói titokban tartották tudásukat, és egyáltalán nem tanítottak. Ezért volt, hogy kezdetben Yip Man sem tanított, csak a jó barátaival és harcművészetbeli testvéreivel gyakorolt. A Japán megszállás alatt megváltoztak a körülmények. Az élet sokkal nehezebbé vált, így Yip veszélyben érezte vagyonát és jólétét. 1941-ben, hogy visszafizethesse Chow Chen Chung kedvességét, oktatni kezdett néhány tanulót a közeli Yongan faluban. A tanítványok között ott volt Chow fia, Kwong Yiu, éppúgy ahogy, Kwok Fu, Chan Chi Sun, Lun Kai és Chow Sai is. Éppen, ahogy a feljegyzések, úgy Yip Man korai, 1940-es évekbeli tanítványainak jó része is megsemmisült. Kwok Fu és Lun Gai azonban még mindig őrzik tudásukat Fatshanban. Ha semmi nem változott volna, talán Yip Man is Fatshanban marad, és a Wing Chun feltehetően soha nem vívta volna ki magának azt a hírnevet, amit manapság élvez világszerte. Kínán azonban hamarosan végigsöpört a változás szele, Mao Ce Tung Kommunista Pártjának 1949-es hatalomátvételével, miután legyőzték a Nacionalistákat, akik visszavonultak Tajwanra. A kommunista uralom alatt Yip Man elvesztette vagyonát és jólétét, és nem maradt más választása, mint elmenekülnie szülőhazájából.1949 végén a sors még egyszer Hong Kongba vezérelte Yip Mant. Mivel már nem volt se fiatal, se jómódú, Yip az Éttermi Munkások Szövetségében talált menedéket Kowloonban, ahova egy jóbarátja, Lee Man vitte el. A Szövetségben akadt egy férfi, Leung Sheung, aki már tanított. Bár ő Choy Lee Fut stílust oktatott, értett még a lung ying mor kiu, a Bak Mei Pai, és a Dong Sueni Wing Chun stílusokhoz is. Az öregedés nem változtatott Yip Man nyughatatlan természetén, így meglehetősen szarkasztikusan kritizálta Leung teljesítményét a tanítványai előtt. Yip könnyű felépítése felbátorította, a nála nagyobb Leung Sheung-ot. Leung miután elvesztette a kihívást, végül is megkérte Yip Man-t, hogy fogadja őt utódjává. Ezzel Yip Man megkezdte hivatásos Wing Chun oktatói karrierjét Hong Kongban. 1950. tavaszán Yip csak alig több mint egy tucat tanítvánnyal kezdett. Egy kis idővel később egy újabb csoport gyűlt össze jóval több, mint két tucat tanítvánnyal. 1951.-re a harmadik csoport már több mint 40 embert számlált. Az éttermi dolgozók körében megsokszorozódott a Wing Chun gyakorlók száma, a hírneve pedig egyre terjedt, ami külső embereket is odavonzott. A Wing Chun-t végül nyilvánosan is oktatni kezdték , évtizedes titkolódzás után.

A korai években Yip Man tanítói hírneve egyre növekedett éppúgy, ahogy a Wing Chun harcművészeti stílusé is. Yip tanítványai számos változtatást bevezettek és elfogadtak. Yip Man az évek folyamán a szó szoros értelmében tanítványok ezreit oktatta, akik a társadalom különböző rétegeiből kerültek ki. A követői között voltak idősebb tanítványok is, akik segítettek az oktatásban, valamint főiskolások, szakemberek, buszsofőrök, éttermi dolgozók és más jómódú magántanítványok.Yip Man korai tanítványai között volt például Leung Sheung (a biu jee sorozatáról híres), Lok Yiu (a Wing Chun bot használatáról híres), Tsui Seung Tin (a siu nim tao sorozatáról híres) és Wong Shun Leung (a Wing Chun harci alkalmazásáról híres a kihívásos mérkőzések és utcai harcok során). A kihívásos mérkőzések során elért győzelmeikkel, Wong Shun Leung, Cheung Chuk-Hing (William Cheung, aki most Ausztráliában él és nemzetközileg oktat a World Wing Chun Kung Fu Szövetségén keresztül), Lee Siu-Lung (Bruce Lee, aki mindenki másnál többet segített a Wing Chun és általában a kung fu népszerűsítésében és elterjesztésében a világon a filmjeivel és tanításaival), Cheung Hokkin (Hawkins Cheung, jelenleg Los Angelesben, Kaliforniában tanít) és még sokan mások szilárdan megalapozták a Wing Chun harcművészeti hírnevét Hong Kongban. Yip Man a családtagjainak is továbbadta tudását, beleértve az unokaöccsét, Lo Man-Kam-ot (jelenleg Tajwanban él) és fiait Yip Chun-t és Yip Ching-et, miután 1962-ben Fatshanból Hong Kongba települtek. Yip Man vonalából sok más Wing Chun gyakorló is sokat tett a stílus elterjesztéséért, mint például Wang Kiu Európában, Kan Wah-Chit (Victor Kan) az Egyesült Királyságban, Leung Ting, aki az egész világon oktat a Nemzetközi Wing Tsun Harcművészeti Szövetségén keresztül, Lee Shing Angliában, Ho Kam Ming, aki Makaón és Kanadában oktat, Fung Hon (Stewart Fung) Kanadában, Chan Shing (Chris Chan) San Franciscó-ban, Moy Fat New Yorkban, Leung SiuHung (Duncan Leung) Virginiában, Fong Chi Wing (Augustine Fong) Arizonában, Chung Man Lin (Ken Chung) San Franciscoban, Chong Yin Cheung (Eddie Chong) Sacramentoban, Yeung Biu (Robert Yeung) Hawaii-n és még sokan mások.

1972-ben miután több ezer tanítványnak adta tovább tudását és látta, hogy a stílusa elterjedt az egész világon, Yip Man nagymester torokrák komplikációk következtében elhunyt. Annak ellenére, hogy abban az időben politika, rivalizálás, vita és becstelenség is körüllengte Yip Man művészetét, a stílus maga óriási lépéseket tett előre. Remélhető, hogy a fennmaradt nézeteltérések elsimulnak, és a Yip Man család harmóniában folytatja tevékenységét, büszkén kivívva helyét a legnépszerűbb kínai harcművészetek között szerte a világon.

Lun Kai, a Wing Chun nagymestere

A Fatshani Wing Chun nagymestere Si-gong Lun Kai. Sokat írtak már Yip Man nagymester életéről és Hong Kong-i tanítványairól, tanításai és követői széleskörű nyilvánosságot kaptak.Szorgalmas munkájuknak köszönhetően a néhai nagymester művészete a világ minden pontjára eljutott. Általában kevés írás jelent meg eddig arról az időszakról, amikor Fatshan-ban tanított illetve az akkori tanítványairól. Lun Kai 1926-ban született. Apját még egész kiskorában elvesztette, ezért 12 évesen dolgozni kezdett a Wing On úti Luen Cheong Hímző gyárban, melynek tulajdonosa az egyik rokona volt. A gyár Yip Man nagymester rezidenciájától, a Mulberry Gardens-től 800 méterre, keletre helyezkedett el. A gyár tulajdonosa jó barátságban volt Yip Man nagymesterrel, így meginvitálta őt, hogy Wing Chun-t oktasson a gyár hátsó részén fekvő raktárhelyiségben. Lun Kai 14 évesen kezdett a Nagymestertől tanulni. A Nagymester ebben az időben 40 körül járt. A csoport 6 tanítványból állt, akik minden este találkoztak. A Nagymester ingyen oktatta őket és az volt a kérése, hogy tanítványai „Man Sok”-nak azaz Nagybácsinak szólítsák. Ez a japán megszállás idejére esett, így a csoport titokban találkozott. Nagy hangsúlyt helyeztek a Siu Nim Tau formára és a Lovagló Állás gyakorlására. Amikor a Chi Sao-t gyakorolták, Yip Nagymester bekötött szemmel mindegyik tanítványával gyakorolt, és mindig képes volt megmondani, hogy éppen ki áll vele szemben pusztán a gyakorlás közbeni érzékelésből. Az akkori edzésmódszer abból állt, hogy egy év alatt a komplett rendszert megtanította, melyben benne volt a Siu-Nim-Tau, a Chum Kiu, a Biu Tze, a Pillangó Kések, a Hosszú Bot és a Fabábú. A kétkezes Chi Sao-n kívül egyéb tapadós kéz gyakorlatokra nem volt instrukció.

A csoport 4 évig járt össze, a feloszlás után pedig néhány tagja kontaktusban maradt Yip nagybácsival. Yip Nagymester ebben az időben Lun Kai Kung Fu testvérével Kwok Fu-val lakott együtt.Yip nagymester, a kommunista hatalomátvétel után, 1949 körül hagyta el Fatshan-t, mivel fedett rendőrkapitányként félt az újrendszer lehetséges megtorlásától. Mielőtt elhagyta volna Kínát, Yip Nagymester néhány megmaradt tanítványának átadta a Főnix Szem ütés technikáját, melyet Lun Kai sifu a mai napig kitüntetett figyelemmel illet. A Lueng Cheong Hímző Gyárban folytatott edzések alatt Lun Kai és Kwok Fu jó barátok lettek. Lun Kai úgy nézett fel a 4 évvel idősebb barátjára, mint bátyjára. A kommunista hatalomátvétel korai évei alatt a két edzőtárs elvesztette a kontaktust egymással és külön utakon jártak. Lun Kai próbálta felvenni a kapcsolatot Kwok Fu-val, eredménytelenül, mialatt Kwok Fu szintén próbálta megtalálni Lun Kai-t. Kwok Fu tudta, hogy barátja eredeti szakmája villanyszerelő, ezért akárhányszor találkozott egy villanyszerelővel, megkérdezte tőle, hogy nem ismeri-e Lun Kai-t. Egyszer, amikor Kwok Fu Guangzhou közelében járt, találkozott egy villanyszerelővel, aki ismerte Lun Kai-t és elmondta, hogy visszatért Fatshan-ba, ahol egy pumpa gyárban dolgozik. Kwok Fu írt egy levelet a pumpa gyárnak, amit Lun Kai meg is kapott, így a régi edzőtársak 1958-ban újra találkoztak, és azóta is közeli jó barátok.

Kulturális Forradalom

A kulturális forradalom alatt a Vörös Gárdisták rossz szemmel nézték a harcművészetek gyakorlóit, számtalan mestert üldöztek, ideértve a kínzásokat, bebörtönzéseket és a kivégzéseket. Kwok Fu is megszenvedte a Vörös Gárdisták tevékenységét, és a bánásmódjuk következtében egészsége a mai napig gyenge. Lun Kai ezen időszak alatt többnyire otthonában folytatta az edzéseket. Esetenként kiment az ősi Templom parkjába gyakorolni. A Templomnál folytatott edzései során mindig figyelte őt egy rendőr, aki azonban maga is harcművészeteket gyakorolt, így soha nem jelentett Lun Kai-ról.

Egyszer megkérdeztem Lun Kai mestert, hogy kellett-e valaha a Wing Chun tudását éles helyzetben használnia, mire ő azt felelte, hogy Yip nagymester nem akarta, hogy tanítványai harcba keveredjenek. Egy alkalommal azonban, a kulturális forradalom után, kibiciklizett vidékre éjszaka. Hosszú, sötét úton haladt, amikor egyszer csak két férfi kiugrott elé. Ekkor, ahogy ő megállt, a lámpa, amit a dinamó működtetett a biciklin, kialudt. Gyorsan lefektette a biciklijét; amikor is az egyik férfi egy erőteljes ütést indított Lun sifu felé.Lun a Wing Chun második formájából a Chum Kiu-ból ismert mozdulattal, a Kuo Sao-val reagált.Hallotta, ahogy egy csont törik, a férfi pedig felüvöltött fájdalmában, majd átfordult arra az oldalra, ahová a társa már elindított egy rúgást, Lun mester combjára. A másik férfi, hallva a társa ordítozását, nem fejezte be a támadást, végül pedig mindketten elmenekültek.Lun Kai mester sok-sok évig tanított Fatshan-ban és számtalan tanítványnak adta tovább Yip nagymester hagyatékát.

Lun Kai mester tanítványa, Derek Frearson hosszú ideje gyakorolja a Wing Chun-t és 1990 óta Lun Kai mester irányítása alatt tanult Fatshanban. Derek Állandó tagja és igazolt Instruktora a Hong Kong-i és Hon-i Ving Tsun Atlétikai szövetségnek, valamint igazgatója a Yip Man Múzeumnak Fatshanban, Kínában.

Si-fu Budai István

Budai István 1970-ben született. Gyermekkorát a Szolnok megyei nagyközségben, Fegyverneken töltötte. Habár ez akkor még nem fogalmazódott meg benne, már ezekben az időkben is vonzódott a harcművészetekhez.
Az általános iskolai tornász csapat aktív tagjaként, kimagasló eredményeket ért el talaj-, gyűrű-, és korlátgyakorlatokban. Első helyezést kapott, több ízben, megyei és országos versenyeken is. 1983-ban a torna mellett ismerkedni kezdett, a gyermekkori verekedések hatására, a lakóhelyén működő kempo iskolával.
Az iskolavezető edzője ekkor Ridui László volt, aki a harcművészet alapjait határozottan, keményen oktatta. Néhány hónap után István már biztosan tudta, hogy a harcművészetekkel is foglalkozni szeretne. Ez, az évek előre haladtával be is bizonyosodott.
A kempo iskola megszűnését követően, 1985-től beiratkozott a törökszentmiklósi boksz iskolába, az akkori vezetőedző, Zakar Mihály kezei alá.